I. 1989. november 5.

November 5-én, vasárnap, a salgótarjáni városi sportcsarnokban a NÓGRÁD MEGYEI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDŐ INTÉZET javára csapott össze két jó nevekből álló csapat, hogy a közönséget szórakoztatva, a kétszer 30 perces összecsapás teljes bevételét, no és az erre felajánlott támogatásokat a GYIVI-nek adományozza. A gála védnöke volt Szojka Ferenc, labdarúgó, az aranycsapat tagja.

Az egyik oldalon elsősorban a megyeszékhelyünk lakói által jól ismert neveket találunk. A Pincér-zenész válogatott tagjai ezúttal nem tárcákkal, vagy zeneszerszámokkal a kezükben adtak számot tudásukról, hanem foci ismereteikkel hozták lázba a közönséget.

A két Botos László, a két Radics Pista és társaik Szojka Ferenc edző irányításával készült a nagy randevúra. Az ellenfél soraiban ugyanis nem kisebb nevekkel, mint Szűcs Lajos, Novák Dezső, Máté János kellett megküzdeniük. Ezek után pedig nem nehéz kitalálni, hogy az ellenfél nem más, mint a Ferencváros öregfiúkcsapata.

Háromnegyed ház előtt vette kezdetét az a ceremónia.

A csapatok bemutatása után óriási ovációval fogadták a kezdőrúgást tekintélyes summáért megvásároló és nagy szakértelemmel elvégző Bakos Gábort, alias Rongyos Bárót.

A nagy derbit mindkét csapat presztizscsatának tekintette.
A fradistákat érthető módon a név kötelezte győzelemre, a zenész-pincérek pedig fiatalságukkal, és lelkesedésükkel próbálták ellensúlyozni a kisebb sportbéli tapasztalatukat.
Mindkét fél megmozdulásait többször jutalmazta tapssal a nagyérdemű. Nem volt túlságosan nehéz dolga a nagynevű játékvezetői hármasnak (Básti István, Szoó, József, Varga Sándor) bár egynéhányszor bekeményítettek egymásnak a fiúk.
A számszerű eredmény tulajdonképpen csak másodlagos volt - 10-7 arányban a pincérek nyertek - mindkét együttes végig komolyan vette a mérkőzést.
A szünetben tombolasorsolást rendeztek, a szponzorok által felajánlott díjak találtak gazdára. A "harmadik félidő" is nagyon jól sikerült, a Beszterce étteremben, köszönhetően Fásy Ádám vendéglősnek.

Pincér-zenész válogatott - Ferencváros 10-7